A klímaváltozás igenis menedzselhető, ha érzelmek helyett a költség-haszon elvre helyezzük a hangsúlyt. Miközben a hangzatos akcióprogramok árát mindig a szegények fizetik meg, a zöldinnováció megfelelő ösztönzésével elérhető a technológiai áttörés – vallja egy rebellis dán statisztikus.
Bjørn Lomborg és az általa alapított Copenhagen Consensus Center jelentőségéről magyar nyelven e sorok szerzője írt először tizennégy esztendővel ezelőtt a Kommentár folyóirat hasábjain. Bár Lomborg és műhelye tevékenysége a klímaváltozás gazdaságtana köré szerveződik, jelentősége még e nehezen túlbecsülhető fontosságú témakör keretein is túlmutat. Hősünk ugyanis az elsők között vette a bátorságot, hogy a 21. századi baloldal hittételeivel nem ellenkulturális alapon, hanem a progresszió „hazai pályáján”, a tudomány és a szakpolitika nyelvén szegüljön szembe.
A statisztikus 2001-ben jelentette meg „programadó” munkáját The Skeptical Environmentalist (a szkeptikus környezetvédő) címmel, amivel világszerte jelentős figyelmet és felháborodást produkált – még a Time is kénytelen volt beválasztani a világ száz legfontosabb gondolkodója közé. Az adatsorokkal masszívan alátámasztott, robusztus kötetben szerzőnk azt állította, hogy a klímaváltozás igenis menedzselhető, ám hatásainak kezeléséhez érzelmek helyett a költség-haszon elvre alapozott gazdaságpolitikára van szükség. Lomborg logikájának lényege, hogy a környezetszennyezésért elsősorban a fejlődő országok felelősek közvetlenül, ezért a leghatékonyabb zöldpolitika az ő mielőbbi felzárkóztatásuk és gazdasági teljesítőképességük növelése. Szerinte az éhezést, az ivóvízkérdést vagy az energiaellátást annak töredékéből is lehetséges megoldani, amit ma klímavédelemre költünk, és ezek sokkal praktikusabb eszközei az ipari átalakulásnak. Miközben a klímavédelmi akcióprogramok csak a megoldás illúzióját képesek szállítani, például a szegény országok egészségügyi rendszereinek fejlesztése, ezáltal társadalmuk jövőképessé tétele – bár közvetetten – sokkal inkább hozzájárul a fenntarthatósághoz.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
Nem ő volt az egyetlen, aki vasút helyett a luxust választotta.
Németország kiszállt, a magyarok reagáltak.
Nagy Dávid, aki jövőre Varju László egyik kihívója lesz Újpesten, többek között kijelentette, hogy a szavazóik 2022-ben is átszavaztak az esélyes jelöltre egyéniben, de azt is megtanulták, hogy az MKKP-nek elsősorban a listás mandátum a fontos.
Néhányan az utolsó pillanatokban menekülhettek meg.
